A tanév végéhez közeledve zavaros, átláthatatlan körülmények között élesedik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, a TÉR. A célok homályosak, a módszerek kérdésesek; a tanárok között van, aki trollkodik, van, aki trükközik, de a legtöbbjük nem ért egyet az új rendszerrel.
Az osztrák főváros történelmi demográfiai átalakuláson megy keresztül: lakosainak közel fele nem Ausztriában született. És hiába kiáltják ki Bécset évről évre a világ legélhetőbb városának, a németül nem beszélő bevándorló gyerekekkel nem tud mit kezdeni.
A hazai lakásállomány 1990 óta 19 százalékkal nőtt, miközben a népesség 7,5 százalékkal csökkent, így ma 9,6 millió emberre 4,58 millió lakás jut. Ez azt mutatja, hogy nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel és a megfizethetőséggel van a gond – mondja Jelinek Csaba szociológus.
Bár az új, még szigorúbb drogtörvényt már elfogadták, prevenciós stratégia továbbra sincs, a valódi megelőzést végző szakmai szervezeteket pedig évek óta nem engedik be az iskolákba. A nagy kapkodás eredményeként védőnők tartanak osztályfőnöki órát, rendőrök pedig szülői értekezletet.
Ha ma próbálnánk csatlakozni az EU-hoz, aligha sikerülne egy olyan botrány után, mint ami egy hónapja robbant a KSH különös szegénységi adatai körül. Ráadásul az Orbán-kormányok alatt többször próbáltak már trükközni, hogy elrejtsék a szegénységet a nyilvánosság elől.
A fiatalok lettek a covidjárvány legnagyobb vesztesei, hiszen épp akkor kellett otthon maradniuk, amikor leváltak volna a szüleikről, és egymás fizikai közelségére lett volna szükségük – derül ki Albert Fruzsina szociológus nemrég megjelent könyvéből.
Egy új törvényjavaslat értelmében a hagyományőrzésre hivatkozva meg lehetne tiltani embereknek, hogy házat vásároljanak egy településen. Roma szakértők szerint egy ilyen törvény legitimálhatja a romák kirekesztését.
Egy friss kutatás szerint a magyar pedagógusok súlyos többsége tényként kezel téves vagy leegyszerűsített állításokat az agy fejlődéséről, ami akkor válik igazán veszélyessé, ha ezeket a tanítási gyakorlataikba is beépítik.
Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
A társszülőség során két ember, akik között nincs szerelmi kapcsolat, tudatosan dönt a közös gyerekvállalás mellett. Így tett Heni és Andrej is, akik történetét a Cabin Pressure ─ Anya leszek csak azért is! című dokumentumfilm mutatja be. De mi is pontosan a társszülőség, és miért terjed egyre inkább?
Mennyivel boldogabbak azok a magyarok, akik legalább egy éve Ausztriában élnek? Milyen könnyű munkát találni, mennyivel jobb a fizetés, mennyit számít a nyelvtudás, és hogyan alakulnak a kiköltözők társas kapcsolatai? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy lassan három éve zajló osztrák-magyar koprodukciós monstre kutatás.
Patinás budapesti gimnáziumok csúsztak ki a HVG tavalyi top 100-as rangsorából, miközben korábban nem a legjobbak között számon tartott vidéki iskolák meglepetésre felkerültek rá. Mi történt?
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Bár az Orbán-kormány iparosítási törekvéseihez egyre több szakmunkásra lenne szükség, a szakképzést és érettségit is nyújtó technikumok népszerűsége minden átalakítás ellenére tovább csökken, és a szülők jellemzően inkább a gimnáziumi képzést választják. Miért?
Nálunk az uniós országok többségével ellentétben nem a fiatalok, hanem a 45-60 éves nők a leginkább érintettek, viszont az idegenek által nőkkel szemben elkövetett erőszak arányát tekintve az uniós átlag alatt állunk, derül ki egy tegnap közzétett gigafelmérésből.