A testület szerdai döntése önmagában nem jelenti a klímaügy győzelmét, de esélyt ad arra, hogy a törvényhozók bevonják a szakmai és civil szervezeteket a jogszabályok megalkotásába.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
A Green Policy Center friss jelentése szerint a szántóföldi öntözés és a termesztett növények rossz területi szerkezete fékezi legerősebben a hazai agrárium adaptációját.
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Nyakunkon a klímaváltozás, de képes-e hozzászokni az emberi test a tartósan 40 fok fölötti hőmérséklethez? A Deep Climate expedíció kíváncsi kutatókkal és vakmerő önkéntesekkel eredt a válasz nyomába.
A cápák legfiatalabb családjába tartozó bambuszcápa-félék genetikai vizsgálata derített fényt arra, mikor és miért tanultak meg ezek az egzotikus fajok szárazföldön járni.
A széncinege, a szarka és a kormos légykapó is nagy bajban lehet, de a kőkorszakihoz képest ezerszer gyorsabb klímaváltozás az egész evolúciót kicselezheti.
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.